A ”FÉG” HORGÁSZOK EGYESÜLETÉNEK HORGÁSZRENDJE

6900 Makó, Aradi u. 136.
ADÓSZÁM: 18450606-1-06

1. Az egyesület tagonként és évenként korlátlan mennyiségű napijegyet forgalmaz!
A napijeggyel való elszámolás a felhasználást követő hónap 10.-ig kötelező!!!

• Napi sportjegy ára 2.500 Ft/db, melyben hal nem vihető el

2. Az országos horgászrendben előírt rendelkezések az irányadóak az alábbi kivételekkel:

• Horgászni a naptár szerinti napkeltétől napnyugtáig lehet.
• Éjszakai horgászat május 01-től- szeptember 30-ig engedélyezett.
• Kifogható nemes halmennyiség: max. 25 kg+ 10 kg fehér hal /apróhal/
  • – a telepítéstől 30 napig hetente 4 db ponty fogható
  • – naponta 3 db, de azonos fajtából maximum 2 db.
  • – A fogás beírásánál órát és percet, valamint a mért súlyt is kell írni.
  • – a beíró füzet vezetése kötelező. – halat átadni, elajándékozni TILOS
• Aki az éves mennyiséget megfogta, többlet hal elvitelére jogosító Kiegészítő jegyet válthat, max. 10 kg /napi ár/
• A kifogott halat visszacserélni tilos!
  • – A megtartható amur alsó súlyhatára 4 kg
• Kifogható mennyiség egyéb halakra:
  • – naponta maximum 3 kg.
  • – ponty felső súlyhatár 4 kg
• Lékhorgászat TILOS!
• Etetni csak szemes takarmánnyal, vagy annak őrleményeivel lehet.
• Horgászni a tónak a gyár és vasút felöli oldalán nem lehet.
• A horgász köteles a horgászat befejezése után az összegyűlt szemetet magával vinni.
• Külön táblával jelzett területen TILOS horgászni!
• A tavon foglalt hely nincs!
• A tavat utolsónak elhagyó horgász a kaput köteles bezárni!
• Rablóhalra villantózni és más pergető módszerrel horgászni TILOS!
• A gyermek horgászati lehetőség biztosított, az országos horgászrend szabályai érvényesek.
• A tó területén tapasztalt szabálytalanságot észlelő személy köteles haladéktalanul azt az elnökség felé jelezni. Ennek elmulasztása szabályszegést von maga után.
• A napijegyes horgász, és más vizeken horgászó tagjaink a horgásztavunkon, horgászat alkalmával a szereléken lévő horgokat fertőtleníteni köteles!
• A napijegyes horgász a kihelyezett merítőt és pontymatracot köteles haszálni!

3. A kutyák a tavunkra kijöhetnek, ha a gazdájuk takarítanak utánuk!

4. Az egyesület vezetősége a halállomány védelme érdekében a horgászrendet átmenetileg módosíthatja.

Az Egyesület Közgyűlése. Makó, 2023.01.23

Tisztelt Tagok!

Horgászverseny

Tisztelt Tagok!

2023.03.18 napkeltéig a tó horágszat elől telepítés miatt lezárva.

Társadalmi munka:
2023.03.18-19 napokon délelőttönként 7-12:00 ig
2023.03.25-26 napokon délelőttönként 7-12:00 ig

Talicskákra volna igény a munka elvégzésére. Kérem aki tud hozzon, előtte Romák Mihállyal vegye fel a kapcsolatot.

Értesítem a ”FÉG” Horgászok Egyesülete tagjait, hogy 2023. január 22-én,

8:00 –kor közgyűlést tartunk. A közgyűlés helye: Autós Csárda belső terme

Tervezett napirendi pontok: 

1.   Beszámoló az elmúlt évben végzett munkáról, bizottsági beszámolók.
2.   Gazdasági, pénzügyi beszámoló, költségvetési terv-javaslat a 2023. évre vonatkozóan.
3.  Hozzászólások, válaszadás.
4.  Választás                                

Határozatképtelenség esetén, az elnök ugyanezen helyre, ugyanezen napirenddel ismételten összehívja a közgyűlést 2023. január 22-én 8:30 órára, mely a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megjelenésére feltétlen számítunk.

Romák Mihály

HE elnök

Ponty Ödéma – leírás

Hazánk tógazdaságaiban, tavaiban, természetes vizeiben tavasszal a jelenleg legelterjedtebb megbetegedést és elhullást a ponty ödéma (POX, CEV) vírus okozza. A megbetegedést egy eddig még nem besorolt Pox, vagy himlő típusú vírus okozza, melyet először 1974–ben Japánban egy koi ponty állományban 80 % elhullással járó járványból származó halakból mutattak ki. Észak-Amerikába importált koi ponttyal hurcolták be, majd 2009-től Európa számos országának koi állományaiban is észlelték a fertőzést. 2012-ben az Egyesült Királyságban közönséges pontyban is megjelent, majd később egyre több európai országban koiból és pontyból is kimutatták a vírust. Az eddigi fertőzési kísérletek eredményei alapján pontyon kívül más halfajt, és az embert sem betegíti meg, viszont bizonyos halfajok vírus átvivő szerepe nem zárható ki. A betegség terjedése még nem teljesen tisztázott.

Hazánkban először 2015-ben mutatkoztak olyan jelek, melyek a vírus megjelenésére utaltak. Biztonsággal meghatározni csak 2016 második fele óta tudjuk, melynek eredményeként 2017 elején már számos tógazdasági és természetesvízi állományban (állóvizekben) kimutatták. Feltételezhető, hogy a szórvány elhullás folyóinkban a sodrás és a víz alatti akadók miatt észrevétlen marad. A fertőzés nem jár szemmel jól látható külső tünetekkel, elsősorban a kopoltyú lemezeken jelennek meg barnás, majd fehéres elhalt részek. A megbetegedett pontyok az aljzat fölött állnak, nem mozognak és nem is táplálkoznak. Általában az aljzaton pusztulnak el, így a víz felszínére csak később, a bomlási folyamatok előrehaladtával emelkednek, azaz víz felszínén úszó, agonizáló, élő egyedek begyűjtése szinte lehetetlen. Ezért is hívják másodlagosan ezt a betegséget koi álmos betegségnek is.

A vírus nem okoz hirtelen tömeges elhullást, naponta 5-6-10 darab hulla jelentkezik csak a víz felszínén, majd 2-3 napon keresztül nem észlelhető elhullás, melyet újabb 8-10 darab hulla megjelenése követ.

A fertőzés folyamata, a vírust hordozó egyéb halfajok, élőlények vagy eszközök (pl. haltartó) szerepe még nem tisztázottak. Még az sem tisztázott, hogy a vírus milyen hőmérsékleti tartományban betegíti meg a pontyokat. Gyakorló tógazdai, szakmai-, kutatói-, illetve állatorvosi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a vízhőmérséklet 13-14 C-ra történő melegedését követően jelentkeznek az első elhullott példányok. Mások szerint viszont a vírus 22-24 C-os vízhőmérséklet fölött már nem fertőz.

Mint a vírusokkal szemben általában ebben az esetben sincs lehetőség a közvetlen gyógykezelésre, a vakcinázás (azaz minden egyes ponty beoltása legyengített vírussal) pedig teljességgel kivitelezhetetlen. Klinikailag még nem igazolt, csak tapasztalat, hogy azok az egyedek, amelyek túlélték a fertőzést ellenállóvá válnak a vírussal szemben.

Egy eddig fertőzésmentes vízterületen a himlő vírus által először a nagytestű egyedek hullnak el, mert ezek ellenállóképessége vagy gyengébb, mint a fiatalabb egyedeké, vagy pedig egyéb fertőzésekkel (paraziták, baktériumok, gombák) koruknál fogva terheltebbek. Érdekes tapasztalati megállapítás, hogy a pikkelyes pontyok elhullása gyakoribb, mint a tükrös egyedeké. Ez a megfigyelés olyan vizekről származik, ahol a pikkelyes és tükrös pontyok nagyjából egyenlő arányban.

Idei tavaszon (2022) minden eddiginél több ponty hullott el a Balatonon. Az összegyűjtött haltetemek becsült átlagtömege (zömében többé-kevésbé, illetve erősen oszló tetemekről van szó) kb 7 kg lehetett. Ez azt jelenti, hogy a begyűjtött 3500 db hal összesen mintegy 24,5 tonna kiesést jelent.

Társaságunk tógazdaságai mentesek jelenleg a betegségtől, mert azokból csak kifelé megy hal, vásárlás évek óta nem történik.

Szári Zsolt

Bővebben:

https://balatonihal.hu/hireink/egyeb-hirek/tajekoztato-a-balatoni-pontyelhullasokrol?fbclid=IwAR2-CEDzzXMoVZNTqpqSN_ElU1jjv_Xl51jzwf8LH1x7tlKst7iy54f54P8

Tisztelt Tagtársak!

Mint tudjátok, Fejes Zoltán lett felkérve és megszavazva az őszi horgászverseny utáni közgyűlésen a jelölő bizottság elnökének. Tagok: Kozserán Miklós és Nagy András. Kérdésekkel hozzájuk fordulhattok.

        Ismét elszaladt 5 év az egyesület életében, így a 2023 januári közgyűlésen újra vezetőség és tisztségviselő választás lesz.
        Kérlek benneteket állítsatok addig jelölteket az alábbi tisztségekre:
(A jelöléseket legyetek szívesek e-mailban leadni az fzoli20@freemail.hu címre.)

•  Elnök
• Titkár
       + 3 elnökségi tag
• Felügyelő bizottság elnöke
                          + 2 tag
• Fegyelmi bizottság elnöke
                          + 2 tag
• Megyei küldöttközgyűlés küldöttje
• Versenyfelelős

Makó, 2022.10.15.

Tisztelt Tagok!

Alábbi képeken láthatjátok a 2022.10.12-én történt haltelepítést.

[Diavetítés indítása]