A „FÉG”  Horgászok  Egyesületének  egységes  szerkezetbe foglalt alapszabálya. A módosításra a jogszabályváltozás és a Szegedi Törvényszék 15.Pk.60.184/1989/18 számú hiánypótló végzése adott okot az alábbiak szerint:

A „FÉG” Horgászok Egyesülete

ALAPSZABÁLYA

 

Elhatározva a „FÉG” Horgászok Egyesülete módosítását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.

Az egyesület adatai

• Az egyesület neve: „FÉG” Horgászok Egyesülete
• Az egyesület székhelye: 6900 Makó, Aradi utca 134.-136.
• Az egyesület működési területe: a FÉG-TÓ teljes területe (1,2 Ha), amin a halgazdálkodási jogot gyakorolja az egyesület.

Az egyesület a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetségének, aki tagjai részére biztosít a http://www.horgaszcsmszov.hu/ weblapot.

• Az egyesület pecsétje: Kör alakban elhelyezkedő FÉG HORGÁSZOK EGYESÜLETE felirat, aminek a közepén horog mintázat található.

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

• Az egyesület célja:

Az egyesület a horgászat, mint aktív és természet közeli sport népszerűsítése és gyakorlásának a horgász technológia mindenkori legmagasabb művelését kívánja megvalósítani azzal a kikötéssel, hogy a horgászat története és fejlődése is megőrzésre kerüljön, különös tekintettel arra, hogy korábban a horgászat nem, mint sport hanem, mint létfenntartást szolgáló munkavégzés volt. Az egyesület figyelemmel a Dél-alföldi régióban szokásos és elsajátított technikákat megőrzi, azt továbbadja tagjai részére.

Ennek érdekében:

– a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése a horgászati lehetőség biztosítása,

– a tag horgászoknak a természet szeretetére és védelmére nevelése,

– a horgászat, a horgászsport népszerűsítése a fiatalok körében.

2. Az egyesület tevékenysége:

– biztosítja a horgászok számára a rendszeres sporthorgászatot, ennek érdekében ellátja a tagokat a horgászathoz szükséges okmányokkal és engedélyekkel,

– haltelepítést végez a felügyelete alatt álló FÉG-tó vízterületén,

– biztosítja a halállomány védelmét, őrzését, gondoskodik a saját tulajdonban lévő vízterület vízminőségének és a természeti környezet védelméről, továbbá biztosítja a horgászatra vonatkozó jogszabályok, az országos és helyi horgászrend betartását,

– lehetőséget biztosít a horgászat iránt érdeklődők számára a horgászattal összefüggő elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésére oktatást végez. Továbbképzést tart a jogszabályi előírásokról.

– halfogó versenyeket, előadásokat rendez.

 

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

IV.

A vagyoni hozzájárulás

Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét minden évben a közgyűlés határozza meg többségi szavazattal. A tagdíj tartalmazza az Egyesületi tagdíjat, továbbá a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetség tagdíját is. A tagdíj azon része, amit a Horgász Egyesületek Szövetsége állapít meg, azt az egyesület nem változtathatja meg. A tagdíjat az egyesület pénztárába kell befizetni az azt megállapító közgyűlési határozattól számított 60 napon belül

 

V.

A tagság

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

Az egyesület tagja nem lehet olyan személy, akit a horgászattal és vadászattal kapcsolatban jogerősen bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetéséért elítéltek, határozatban eltiltottak vagy méltatlan az egyesületi tagságra.

Az egyesület tagjai közül a természetes személyek esetében lehetséges az ifjúsági tagfelvétel, amennyiben belépni kívánó tag a 12. életévét betöltötte. A tagfelvételkor az ifjúsági belépni kívánó tagot szóban kell nyilatkoztatni a belépési szándékáról, míg helyette a törvényes képviselője látja el aláírásával a tagfelvételi kérelmet.

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

A tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, mely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

• A tagsági jogviszony megszűnik:
• a tag kilépésével.
• a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
• a tag kizárásával
• A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indoklás nélkül megszűntet heti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
• Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség  írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

 

A kizárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülése a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni; az indoklásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

VIII.

A tagok jogai

 

Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ A közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekinteni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé, felügyelőbizottsági tagjává válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A tag jogosult továbbá:

a./ Az egyesülettől állami horgászjegyet igényelni, ennek birtokában területi engedélyt váltani és horgászni az azon megjelölt vízterületen,

b,/ A MOHOSZ, a megyei szövetség és az egyesület által biztosított szolgáltatásokat igénybe venni,

c./ A megyei szövetség és az egyesület rendezvényein részt venni,

d,/ A közgyűlésen való részvétel joga, tanácskozási, indítványtételi és szavazati jog.

e./ A szükséges feltételek fennállása estén az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók.

f./ Az egyesület irataiba betekinthet,

g./ Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag  – a tudomására jutástól 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó           előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles alakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.

Az egyesület szervei

1,         Az egyesület szervei?

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

c./ Felügyelő bizottság

d./ Eseti bizottság

 

 

A Közgyűlés

1. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
3. a) az alapszabály módosítása,
4. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
5. c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
6. d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
7. e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
8. f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
9. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt;
10. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
11. i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk;
12. j) döntés mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
13. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
14. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze, írásban, igazolható módon. Írásbeli     igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes    küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal,    hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény)

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és    a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan    részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A    meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt   közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az             eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az     egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A      napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend          kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a          kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2     napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról             szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában,        azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható        határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés            megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

5. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó     körülmény megszűntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszűntetéséről dönteni.

6. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

 

7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A           közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással           megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv           hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

8,         A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két           jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a         döntésének, tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
10. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy jogi személy terhére másfajta             előnyben részesít;
11. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
12. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
13. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
14. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
15. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
16. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
17. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Elnökség

1. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos    hatáskörébe. Az elnökség áll az elnökből, a titkárból és 3 elnökségi tagból.
2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./visszahívással;

c./lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető             tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi            személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat         nevében ellátja. A vezető tisztviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés          büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem      mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 6§ (2) bek. i pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak   a vezető tisztségviselői  tevékenységtől.
4. Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntés meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a          közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k; az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak      bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./ a tag felvételéről való döntés.

m./döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

5. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az   egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő         kézbesítésnek minősül. pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az         elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra         kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább          olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

6. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezés hiányában – egyszerű             szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati           jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

1. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
2. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag (okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
3. A Titkár feladata:

1./ A testületi határozatok végrehajtásáról és annak ellenőrzéséről gondoskodik.

2./ Utalványozási jogkört gyakorol.

3./ Az elnökségi ülések jegyzőkönyvét elkészíti és aláírja.

4./Gondoskodik az elnökség jogszabályszerű és az alapszabálynak megfelelő működéséről.

5./ Ügyviteli szempontból irányítja és segíti az egyesület ügyviteli alkalmazottját.

FELÜGYELÖBIZOTTSÁG

A felügyelőbizottság a közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A bizottság elnökből és 2 tagból áll, akik az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be.

1. A felügyelőbizottság ellenőrzi?

a./ az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti működését,

b./ a testületi szervek határozatainak végrehajtását,

c./a költségvetés végrehajtását, a gazdálkodás rendszerére vonatkozó szabályok betartását,

d./ az éves költségvetési beszámolót, mérleget és a vagyonmérleget.

2. A közgyűlésnek évente köteles írásban beszámolni tevékenységéről és megállapításairól.
3. Hiányosságok észlelése esetén felhívja az egyesület elnökének figyelmét annak kijavítására, súlyosabb esetben vagy eredménytelen felhívás esetén az elnökség, illetve a közgyűlés       összehívását kezdeményezheti.
4. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság    tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

JELÖLÓ BIZOTTSÁG

1. A jelölő bizottság a tagokkal történő elbeszélgetés alapján jelölteket állít a hatáskörébe tartozó tisztségviselőkre és az elnökség, a felügyelőbizottság tagjaira, továbbá a megyei   küldöttközgyűlés küldötteire.
2. A tisztújító közgyűlésen a jelölő bizottság elnöke vagy a bizottság döntése alapján valamelyik tagja ismerteti a jelöltek névsorát és levezeti a választást.

ESETI BIZOTTSÁGOK

1. Az elnökség konkrét célra, feladat elvégzésére eseti bizottságot hozhat létre.
2. A bizottság elnökét és tagjait az elnökség választja meg, meghatározza feladataikat és a feladat elvégzésének, a beszámolásnak a határidejét.

X.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény (Ptk) és az egyesületi jogról , a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadók.

Kelt: Makó, 2016. év május 30. napján

Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő-okirat módosítások alapján hatályos tartalmának:

 

—————————-

Romák Mihály  elnök